Csór egy látogató szemében teljesen más, mint egy itt lakóéban, hiszen mi, akik nap mint nap láthatjuk, mi, akik tudjuk mik az értékeink, teljesen másképp viszonyulunk ehhez a településhez. Átéljük mindennapjait, a csúnya esős sárdagasztós őszi napokat, a rossz híreket és a többi viszontagságot. Mégis, nekünk kötelességünk az, hogy a nem csóriaknak meséljünk arról, hogy ha eljön hozzánk, akkor milyen különlegességekkel találkozhat, hogy célirányosan, mindenféle bolyongás nélkül eljusson az értékeinkhez. Mert bizony legtöbbször az ember megunja a kutakodást, ha nincs egy jó térképe, ami mankóként szolgálhat kirándulása alatt. Ezt a kis oldalt azért hoztam létre, hogy tősgyökeres csóriként segítsek az érdeklődőknek megtalálni a valódi értékeinket! Lássuk hát!

 

1. Szőgyény-Marich kúria

 

Sokan itt nálunk Csóron csak "kastélyként" ismerik, holott a pontos megnevezése kúria. A jelenleg kétszintes épület építtetője valószínűsíthetően a Marich család lehetett valamikor a XVIII. század második felében. Azért mondom, hogy valószínűsíthetően, mert írásos dokumentum erről a folyamatról nem áll rendelkezésünkre. A kúriához közepes méretű angolkert is tartozott, amiben ma Sportcsarnokot, tekepályát, füves focipályát, óvodát találhatnak. Ez településünk központja. A kúriára az 1930-as években egy emeletet húztak. Az épület ugyan nem áll sem országos, sem települési védelem alatt, mégis a legnagyobb értéket képviseli számunkra. Megtalálható benne egy 1820 táján faragott 160 cm magas, 180 cm széles vörösmárvány kandalló az eredeti állapotában. A kandalló ma használaton kívül van, de külön kérésre megtekinthető. A régi angolparkban volt a "zöld leányka" néven ismert bronz szobor, amit az 1832-ben fúrt artézi kút tetejére helyeztek el. A szobor vörösmárvány talapzata még mindig megvan, a felbecsülhetetlen értékű szobor 1945 után illetéktelen kezekbe került és ma sem tudunk róla semmi biztosat. Még szintén parkhoz tartozik az az érdekesség, ami ugyan nem pénzben mérhető, de mégis büszkék vagyunk rá. Egy -valószínűsíthetően a XIX. század végén ültetett- kőris és a volt 8-as főút mellett található japán akác sor, ami már 1930-ban is megvolt (ezt fotók dokmentálták). A kúria mai állapota jónak mondható, megtalálható benne ma a helyi óvoda és konyhája, a Polgármesteri Hivatal, valamint négy szolgálati lakás. A park bejárata mellett egy őrház állt, ami nem sokkal később épült, mint a kúria. Ezt többször átépítették, javították, mire megkapta a mai alakját. Az épületben jelenleg posta, gyógyszertár, fodrász működik. 2009. szeptemberéig pedig megnyitjuk a komplex ifjúsági-szolgáltató irodánkant a lakosság számára. 

 

 

2. Sportkomplexum

 

Lehet, hogy túlzásnak mondható ez a főcím, de számunkra igenis nagy büszkeség, hogy önerőből el tudtuk érni a létrehozását. A komplexum áll egy Sportcsarnokból, egy 2003-ban elkészült tekepályából, valamint egy füves labdarúgópályából és egy kis atlétikai edzőpályából. Az aktív kikapcsolódásra vágyóknak javasoljuk, hogy keressenek fel bennünket! A portcsarnok a hét minden napján várja a sportolni vágyókat. Bejelentkezni lehet a 30/5648160-as telefonszámon Prátscher Sándornál. A bérleti díj egy órára csóriaknak 2000 Ft, nem csóriaknak 4500 Ft. A kétsávos tekepálya nyitvatartása a falubajnoki mérkőzésektől, valamint az NB II-es bajnoki mérkőzésektől és edzésektől függ, de mód van a bérlésére (csóriaknak 700 Ft/óra, nem csóriaknak 1500 Ft/óra). A labdarúgó pálya főleg kispályás tornák lebonyolítására szolgál, valamint a helyi megyei III-ad osztályú csapat edzéseire, mérkőzéseire. A helyszínre érkezés után a parkolási fürdési és öltözési lehetőség természetesen biztosított.

 

 

3. Falumúzeum

 

A múzeum 2008-ban került jelenlegi (remélhetőleg végleges) helyére. A tárgyakat kizárólag Csórhoz kötődő emberek jószándékú adományaiból kaptuk. A utolsó adat szerint 157 tárgyból álló tárlat nagy részét Madarász István és diákjai gyűjtötték az 1960-as és 70-es években. A folyamatos vándorlás miatt sok eszköz eltűnt, vagy megsemmisült, így aztán nem sikerült teljesen egészében átemelni azt a csodálatos világot, ami a paraszti, kézművesi kultúra képviselt 1945 előtt. Mindazonáltal, a segítőknek köszönhetően a múzeum folyamatosan gyarapodik és hétköznap reggel 8 órától délután 16 óráig várja a látogatóit az előzetes telefonos egyeztetés (20/5985752) után. Érdemes megtekinteni, hiszen Csórnak régi időkre visszamenően is gazdag múltja van, hiszen régészeti leletek alapján bebizonyítható, hogy már az időszámításunk előtti IV. évezredben éltek itt főleg halászattal foglalkozó emberek. 

 

 

4. Régi római kereskedelmi út

 

Szokták volt mondani, hogy az a bizonyos Fehérvárra menő hadi út (Tihanyi apátság alapító oklevele, 1055) lehetett régen a mai 8-as főút alatt. Nos, ez az információ téves. Az a hadi út valószínűsíthetően a mai 7-es főút lehetett. De volt út nálunk is, mégpedig igen régóta. Ha nem is töltött be a kezdetek kezdetén hadászati feladatokat, attól még jelentősége nem volt kisebb a délebbre fekvő társáénál. Szakértők véleménye azt mondja, hogy a mai Csór területén keresztülhaladó út kötötte össze Savariát és Aquincumot. De már kereskedhettek rajta az időszámításunk előtt is. Transit jellegét mutatja, hogy az ásatások alkalmával több népcsoport jellegzetes eszközeit is megtalálták a falu közvetlen közelébe és közigazgatási határának végén is. Indokolt feltételezni az út korai (i.e. IV-III. évezred) meglétét, ami élénk kereskedelmet bizonyít. A kereskedelemre pedig a sírokban talált leletek adhatnak magyarázatot (a neolitikumi ember Csóron olyan anyagokat használt, ami Európa északi felében lelhető meg természetes közegben). Akkoriban azonban csak kitaposott szekérösvényre tellett. Majd a provincia kialakulása után fordítanak rá nagyobb figyelmet, amikor is kövekkel borítják a szélét és megoldják a csapadékvíz elvezetését. Ennek az útnak sajnos már nem találjuk a maradványait (valószínűleg az 1930-as években tűnhettek el végleg, amikor a 8-as főútat készítették). Annál inkább a török idők utáni építkezésekét. Csór vízjárta hely volt, sok árokkal, patakkal. Ezek felett hidakkal kellett megoldani a közlekedést. A legtöbb hidat átalakították, megerősítették. Egy azonban még mindig a XVIII. század eleji formáját őrízte meg. Jelenleg még nincs emléktáblával ellátva, de könnyen megközelíthető és megtekinthető. Székesfehérvár felől érkezve rá kell hajtani a volt 8-as főútra, majd pedig az első kereszteződésben jobbra. A kereszteződéstől 35 méterre balra lesz egy földút, ami párhuzamosan halad a volt 8-assal. Ezen az úton kell menni 100 métert és egy árokhoz érünk. Ha pont az árok felett állunk, akkor már a hídon vagyunk! A szerkezeti szépségét az árokba lemászva fogjuk látni! Megéri!

 

 

5. A Kelet-Bakony kapuja

 

Isten, amikor ezt a vidéket teremtette, akkor nem mérte szűken a természet szépségeit. Adott mindenből, ami csak kell az emberi léleknek. Hosszú pusztaságot, hegyeket, vizet és szelet egyaránt. Aki kirándulni szeretne, az üljön be az autójába, vagy üljön fel a buszra és jöjjön ki Csórra! 15 perces út! Indulás a Csóri Csuka Csárdától. Fel a hadiúton, majd pedig, ahol a bitumenes szakasz véget ér, választani kell! Vagy balra fordulunk és végigmegyünk az Arany János utcán, majd rá a Dózsára és északnak, ott pedig a hármas kereszteződénél balra a földúton, mígnem belefutunk az erdészházba. Ott jobbra kell tartani a kerítés mellett végig a böhöm nagy kutya ugatása kíséretében. És már rajta is vagyunk a Szenes-völgy egyetlen túristaútján. Cél a Vezér-szikla és egy felejthetetlen látvány. Ajánlott minden évszakban megjárni az utat, mert mindig más élményt kapunk! Ám, ha nem térünk le balra az arany János utcába, hanem egyenesen megyünk, akkor javaslom, hogy ne tűzzünk ki konkrét irányt, hanem menjünk, amerre a lábunk visz. Semmiféleképpen sem fogjuk megbánni! Ezt a részt főleg tavasszal és nyáron ajánlom azoknak, akik el akarnak szakadni a zajtól, a bűztől. Vissza az elemekhez! 

A síkság kedvelőinek van egy jó hírem. Csórhoz tartozik ugyanis a Sárrét Tájvédelmi Körzet nagy része, ahol a nádasban búvik sok apróság, ahol fenn vércse és sas száll, ahol a nyári szél dönti, döntögeti a magányos nyárt. Göcsörtös földúton jársz, botodra dőlve kalapod szembe, tarisznyában egy kis itóka... Hol kapod ezt meg egy virtuális világban? Ehhez bakancs kell és verejték! Indulás!

 

 

6. Csóri Csuka Csárda

 

Régi fénye megkopott talán, de a neve örök marad! Ha megkérdezem a 30 feletti korosztály 100 képviselőjét, akkor 98 azt mondja Csór nevét hallván, hogy a Csárda. Igen! Ez egy szimbólum, egy márka. Ha sietünk is, érdemes kicsit benézni, egy kicsit nosztalgiázni! Az épület 1940 körül készült el. Az "ősi" csárda nem itt állt, hanem Fehérvárra menet a régi 10-es kilométerkőtől még a város irányába, fenn a dombtetőn. Innen is őrzi a településrész népi nevét: Csárdatető.

 

 

 

7. Barokk szobrok, katolikus templom

 

A szobrok a XVIII. század elején lettek faragva ismeretlen alkotók által. Nem egy helyen álltak, hanem a XX. század második felében lettek összegyűjtve a katolikus templom kertjében. A szobrok jelentős része rekonstruálásra vár, erősen oxidálódtak. Egyébiránt a katolikus templomunk szintén barokk stílusban épült a XVIII. században. Azonban előtte is állt már háza az Istennek. ennek sorsa szintén bizonytalan. A török időkben nem tudták javítgatni, így aztán erősen leromlott állapotba kerülhetett az 1700-as évek elején. Az 1990-as évek elején folyt ásatások bizonyságát adták arra, hogy már az Árpád-korban keresztények által lakott volt Csór (eleinte magyarok, majd magyarok és besenyők), hiszen megtalálták a korabeli templom alapzatát és a köré temetett elhunytakat. A sorok írója is itt fogott életében először emberi koponyát. A templom nem mindig volt katolikus, 1540 után a lakosság kálvini tanokkal ismerkedett meg és teljes egészében református hitre tért. Onnantól fogva ők használták.

 

 

8. Szőgyény-Marich László országbíró sírja

 

A sír a régi katolikus temetőben található meg. Országos védelem alatt áll, azonban a megfelelő renoválása anyagi eszközök hiányában megoldatlan. A temetőben ezen kívül még megtalálható a felvidéki Nedeczei Nedeczky Ferenc gróf sírja is.

 

 

9. Angeli Márton keresztje

 

A Tabánban megtalálható kereszt Angeli Márton tiszteletére lett felállítva utódai által, 1883-ban. A kereszt és a hozzá tartozó terület a katolikus egyház tulajdonába került. A területet a Szekeres család adományozta a keresztállítás céljára.

 

 

 

 

10. Magtár

 

Az 1760-ban épült uradalmi magtár a Marich család tulajdonában volt. Ez az az épület településünkön, ami szerkezetében legrégebb idők óta megőrizte az eredetiségét. A magtár műemléki védettség alatt áll, s jelenlegi állapotába egy tatabányai vállalkozó hozta. Kifejezetten örülünk annak, hogy a távoli jövőbe mutató céljai vannak vele!

 

 

11. Falunap

 

2000 óta minden évben az augusztus 20. előtti szombaton tartjuk a vigasságot. A programok meghirdetésre kerülnek március végéig. Keressék a honlapunkon!

 

 

12. Csór Bajnoka - amatőr körzeti olimpia

 

2008-ban rendeztük meg először nagy sikerrel. Tavaly 28 versenyszámban, idén ennél többen mérhetik össze tudásukat az amatör sportolók. Amatőr, hiszen NB-s szinten igazolt játékos a saját sportágában nem vehet részt! Kellemes és izgalmas kikapcsolódásra hívunk mindenkit május első hétvégéjén a csóri sportkomplexumba! A nevezés ingyenes, a mozgás kötelező!

 

 

13. Föld könyve

 

Ez a látványosság inkább eszmei, hiszen Csórról indult el útjára 2008. októberében a Föld könyve. Útjáról szintén olvashatnak a honlapunkon!