Csór a középkorban egy régész szemével - elõadás (2020. február 7.)
Csór a középkorban egy régész szemével – elõadás (2020. február 7.)
Az új községi könyvtárban indult elõadássorozat második állomásán is a székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársa volt a vendégünk: Pokrovenszki Krisztián, az intézmény igazgatója. 2012-ben õ is részt vett a szennyvízhálózat kiépítését megelõzõ régészeti feltárásban, így alapos képe van a település, különösen a belterület régészeti kultúráiról. Elõadása természetesen a régészeti lelõhelyekhez mint települési értékekhez kötõdik, s elsõsorban a község területén feküdt középkori településeket, leletegyütteseket igyekezett bemutatni, de kitért a modern régészet eszközeire is (a terepbejárástól kezdve a légi régészeten át, a talajradarral, lidarszkennerrel való megismertetésig), beszélt a földben talált leletek és birtoklásuk jogszabályi környezetérõl, az amatõr régészek (a „fémkeresõsök”) és a múzeum kapcsolatáról, a számukra indított programokról.
1543-ban a birtok négy különbözõ kézben volt az oklevelek szerint. Régészetileg egyelõre nem tudjuk pontosan azonosítani a település határában ezeket a birtokrészeket a középkori birtokosokkal, mindenesetre négy jobban elkülönülõ lelõhely a középkori leletanyagból is kirajzolódik a térképeken.
A települések közötti kapcsolattartást segítõ középkori fõbb utakat ma is használjuk (a veszprémi országút vagy az abból Iszkán át Szentgyörgyre, illetve Csór belterületérõl Bakonykúti felé kiágazó helyi érdekû utak. Ezeknek Pokrovenszki Krisztián szerint feltehetõen római alapjai lehetnek (a falun átmenõ út esetében az ókori rétegeket meg is találták).
Elõadónk külön beszélt a mai római katolikus templomról, falunk középkori eredetû legfontosabb épületérõl. Az 1780-as években készült katonai felmérés idejében középkori kerítõfala is állt; ezt s az építmény XIV. századi szentélyét 1993-ban vízvezetéképítés közben átvágták; Siklósi Gyula régész leletmentõ ásatása tárta fel õket. Jelenleg ezek az elemek a templomot övezõ temetõvel a föld alatt vannak, a szentély helyét (mivel az alapfalakat a közmûépítés megrendelõje szakszerûtlenül betonnal lefedette) téglasorív jelzi.
Az elõadás szerkesztett, mozgóképes változata a következõ linken érhetõ el:
https://youtu.be/sXgC2mZ4Jlo