6. Magtárak

 

A falu gazdálkodásának mindig lényeges része volt a gabonatermelés – a római katolikus templom középkori és mai védőszentjei is ehhez a tevékenységhez kötődnek (Szent Péter és Pál, illetve Sarlós Boldogasszony). E gazdasági ág maradandó emlékei a magtárak.

Az érvényes műemléki besorolás szerint a község egyetlen műemléki épülete a bejárata fölötti évszám szerint 1760-ban épült uradalmi magtár, az egykori uradalmi szérűskert szélén. Kialakítása egyemeletes. A Somssich-uradalom felszámolása után a termelőszövetkezet kezelésébe került. Emelete és padlása lehetővé tette, hogy szétválasszák a gabonaféléket. Az épületet a 2000-es években újították fel. Jelenleg új funkcióját várja.

Az uradalmi mellett paraszti magtárak is fennmaradtak – főként a Magyar utcán, de másutt is. Az utcafrontra, a ház mellé építették őket. Különféle méretük, kialakításuk, homlokzati díszítésük jelzi egykori birtokosaik tehetősségét. Közülük az egyik legrégebbi a református templom alatt áll: 1906-ban Szekeres József építtette. De a Magyar utca 15. szám alatti is kitűnik szemöldökpárkányaival, rozettáival. Ezt az épületet Bíró Szekeres János emeltette.

 

Az egykori uradalmi magtár az 1980-as évek elején és 2016-ban

(A 2016-os felvételt Horváth Lajos készítette)

 

Az uradalmi magtár bejáratának záróköve az építés évével (Horváth Lajos felvétele)

 

Cséplés az 1930-as évek végén (Borbás Gyula felvétele)

 

Bíró Szekeres János 1892-ben épült magtára a Magyar utca 16. alatt (Hári Gyula felvétele)

 

A Magyar utca 15. szám alatti magtár alaprajza és vázlata

 

Szekeres József 1906-ban épített magtára – Magyar utca 19.

 

A Magyar utca 19. szám alatti magtár alaprajza és vázlata