Csór község hivatalos honlapja

2017. május 19, 17:45 péntek / nyomtatás

Szőlő

11. Szőlő

A település borászati kultúráját a középkorig visszavezethetjük. A falut északról karéjban körülvevő szőlőhegyek évszázadok óta a bortermelést szolgálták: keletről nyugat felé haladva: Iszka és a vele szomszédos Gacsó, majd a Tabán szomszédságában a Vendel, ahol csak a XX. század első felében telepítettek szőlőket a korábbi legelő helyén, végül keletre a Belátó és a Baglyas. Iszka az Iszkaszentgyörgy felé eső egykori középkori falu nevét őrzi. Területe részben Csór, részben Iszkaszentgyörgy határába olvadt. Szőlőiről már az 1400-as évektől írnak a források. Dokumentumok sora tanúsítja a borászkodás jelentőségét: dézsmalajstromok, szőlőhegyi statútumok. A szőlőhegy gazdasági lehetőségeinél és jó fekvésénél fogva már a XIX. század közepétől vonzotta a belterületen telekkel, házzal nem rendelkezőket. Az utóbbi évtizedekben újra megszaporodott az állandó lakosok száma. A mai szőlőtermesztés is jellemzően hagyományos módszerekre épül. A táji adottságok a jövőre nézve is kijelölik, hogy ebben a gazdasági ágban is lehetőségeket lássunk.

A falunak a szőlőkultúrához kapcsolódó jellegzetes ünnepe a ma már szeptember elején megtartott szüreti felvonulás és bál.

Az iszkai kápolna védőszentjének ünnepét, a Szent Antal-napi búcsút (június 13. vagy az azt követő vasárnap) mindig együtt ünnepelték a közelben lévő szőlők iszkai és csóri szőlőtulajdonosai. Ma is minden évben megtartják a szentmisét ezen az ünnepen. Régen a falu kocsmatulajdonosai, kereskedői vonultak ki ide sátrakkal, étellel, borral a vendégek ellátására, ma a szentmise után a katolikus asszonyok hazulról hozott süteményeikkel és üdítőitalokkal vendégelik meg az ünnepre érkezőket.