12B. Régészeti lelőhelyek

 

Községünk területe minden korszakban megtelepedésre ösztönözte az embereket. Ezt a régészeti lelőhelyek gazdagsága is mutatja a település belterületén és külterületén egyaránt. A mai település legjelentősebb régészeti emléke a falu Árpád-kori templomának alapfala, amely a katolikus templom apszisánál a falak és a föld alatt rejlik. 1993-ban Siklósi Gyula által megtalált nyomait téglaív jelzi. A feltárások azt is igazolták, hogy római kori, avar kori és középkori leletek egyaránt előfordultak a templom alapjainál.

A településen kívül, Alsómerítőpusztán 1935-ben került elő az a csontszigony, amely a legkorábbi emberi megtelepedésre utaló nyom községünk területén: a középső kőkorból származik. Marosi Arnold és Dormuth Árpád tárta fel a 8-as főút kiépítéséhez kapcsolódóan az 1930-as években az Iszkai szőlőhegy alatt a bronzkorból a dunántúli mészbetétes kultúra emlékeit: településnyomokat, üreglakásokat, temetkezéseket. Ezek a Sánc-dűlő oldalában egészen Gusztuspusztáig, Székesfehérvár irányában húzódtak, nyugat felé pedig Felsőmerítőpusztáig. Kuriózum a kultúra láda alakú urnája. A fontos belső római út mellett több település és villagazdaság is létezett a római korban. A kastély parkjában a XIX. században római viseletű, ember nagyságú sírszoborra bukkantak. Ez Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum belső bejáratánál áll.

A 8-as út szélesítése kapcsán a késő neolit kori településről való ismereteink bővültek. Ekkor, 2003-ban egy sír feltárása közben találtak egy népvándorlás kori torzított női koponyát. Ilyet a Dunántúlnak erről a részéről nem ismerünk.

 

 

 

Az Alsómerítőpusztán talált középső kőkori csontszigony

(Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár) (Csete Krisztián felvétele)

 

A Sánc-dűlőben feltárt bronzkori faluból származó kerámiák (Csete Krisztián felvétele)

 

A bronzkori dunántúli mészbetétes kultúra láda alakú urnája

 

A kastély parkjában a XIX. században talált római viseletű, ember nagyságú sírszobor

(Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár) (Hári Levente felvétele)

 

Torzított női koponya egy népvándorlás kori sírból

(Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár) (Csete Krisztián felvétele)

 

A középkori templom apszisának 1993-ban feltárt alapfalai (Udvardy Klára felvétele)