A református templom és a református egyház épített öröksége
14A. A református templom és a református egyház épített öröksége
A reformátusoktól 1747-ben elvett középkori kőtemplom helyett a gyülekezet a Magyar utcán a Szekeres család portájából biztosított területen építette meg új templomát. A mai kőtemplom elődje 1809–1811 között épült fel ekkor még valószínűleg fatoronnyal. Karcsú kőtornyát 1885-ben szentelték fel – ezt pusztította el a II. világháború. 1950–1967 között ideiglenes tornya volt az épületnek, az úgynevezett csonka torony; a mai 1968-ban épült. Új harangjait 1970-től hallhatjuk.
Az egyház kegyszerei különböző korokból származnak: jelzik a gyülekezet régiségét. A keresztelőpohár a legrégebbi, a XVII. század elején készíthették – az úgynevezett Kutasi-serlegre a Kutasi család címerét vésték rá. Az úrvacsorai kenyér osztására szolgáló ezüsttányérkán, a paténán 1763-as dátumot olvashatunk. A régebbi úrvacsorai ezüstkehely 1840 körüli ötvösmunka lehet. A székesfehérvári Günther Ferenc munkája.
Az úrasztalát Tenke István presbiter és neje adományozta a templomnak 1880 körül. Márványlapját a háborúban, 1945-ben összetörték; 1947-ben újították meg Dékány Vince adományából. Eredeti viszont kőlábazata, amely nyíló tulipán kelyhéből emelkedik ki.
Az épületet 1922-ben oldalhajóval, az úgynevezett cintériummal bővítették, és megújították.
Kétmanuálos orgonáját 1927-ben készítették; a világháborús sérülések után 1948-ban Erdősi József, a pécsi Angster-gyár munkavezetője építette újjá: a szabadságharc 100. évfordulójára készült el.
A templom belső ékessége, a copf stílusú elemeket mutató szószék 1822-ből való. A szószékkoronát magyar nemzeti színeket látni engedő virágmotívumokkal díszítették. Fordított tükörírású felirata Mózes 1. könyvéből származik: „Ez a hely nem egyéb, hanem Istennek háza és a mennynek kapuja”. Vele egy időben csinálhatták a barokk vonalú Mózes-széket és a templom régi padjait. Ezeket még a karban (a kórusban) láthatjuk.
Az épületet 1922-ben oldalhajóval, az úgynevezett cintériummal bővítették, és megújították.
Kétmanuálos orgonáját 1927-ben készítették; a világháborús sérülések után 1948-ban Erdősi József, a pécsi Angster-gyár munkavezetője építette újjá: a szabadságharc 100. évfordulójára készült el.
A templom belső ékessége, a copf stílusú elemeket mutató szószék 1822-ből való. A szószékkoronát magyar nemzeti színeket látni engedő virágmotívumokkal díszítették. Fordított tükörírású felirata Mózes 1. könyvéből származik: „Ez a hely nem egyéb, hanem Istennek háza és a mennynek kapuja”. Vele egy időben csinálhatták a barokk vonalú Mózes-széket és a templom régi padjait. Ezeket még a karban (a kórusban) láthatjuk.
Az egyházközség építette a templomon kívül a Kossuth utcán (az egykori Német utcán) álló parókiát. Mai épületét 1934-ben emelték; a falu első fürdőszobával együtt készült épülete volt. A Magyar utca végén állt a felekezet elemi iskolája, amely ma az általános iskola felső tagozatának ad helyet.
A II. világháború során megsérült és részben helyreállított templom
A templom copf stílusú szószéke és szószékkoronája 1822-ből (Horváth Lajos felvételei)
A templom kórusa
Az egyház kegyszerei
A Tenke-féle úrasztala
Tóth Sándor konfirmációi emléklapja 1946-ból
A presbitérium az 1960-as években
A parókia
Az egykori református iskola (ma az általános iskola felső tagozatának ad helyet)