13. A káposztatermesztés és a Káposztafesztivál

 

A XIX. század elejétől a Sárrét lecsapolása, csatornázása következtében a sárréti legelők, a szántóföldek minőségének javulása kedvez az öntözést igénylő zöldségfélék – így a káposzta – termesztésének. A falutól délre eső Németsziget és a Kertekalja vált a csóri káposztatermesztés ideális helyszínévé. A káposzta a savanyítás révén a téli C-vitamin bevitel egyik alapját adta. A csóri termelők az egész Dunántúlra elvitték káposztájukat; ez vált a csúfolódás alapjává, hiszen a csóriakat a káposztából készült főzelék után pulutykásoknak nevezték. Sokféle étel készült ebből a zöldségféléből: töltött káposzta, húsos vagy toros káposzta, rakott káposzta, káposztás tészta, (a hagyományosan fejes káposztából főzött) pulutyka, dinsztelt (párolt) káposzta, káposztás pogácsa, káposztás hajtóka (kalács), káposztás rétes. A 2015-től kezdve a faluban megszervezett Káposztafesztivál ezek hagyományát szeretné fenntartani, megismertetni.

 

Káposztaültetés a káposztáskertben (1955. Boross Marietta felvétele, Néprajzi Múzeum)

 

Káposztáshordók áztatása a folyóban (1955. Boross Marietta felvétele, Néprajzi Múzeum)

 

Káposztatisztítás az udvaron (1955. Boross Marietta felvétele, Néprajzi Múzeum)

 

Káposztás pogácsa receptje (Csikesz Rozália felvétele)

 

A 2016-os Káposztafesztivál díjnyertes fogása (Szántay Balázs felvétele)